Forró víz árnyékolt teához

A kabusecha 冠茶 rejtélyes teafajta.  Arra alkalmas teafajtákból külön területeken termelik. A kabusecha az összes japán tea alig 4,5 %-át teszi ki.

A kabusecha gyártását tekintve valójában sencha, termesztését tekintve viszont árnyékolt tea, hasonlóan a gyokuro és a matchát adó tencha alapjául szolgáló teákhoz. Elkészítését általában a sencha elkészítéséhez hasonlóan javasolják:  70 fokos víz, 1 perces felöntések.

De ez a szabály nem mindig működik.   Ahhoz, hogy tökéletes teát készíthessünk a kabusechából, érdemes azzal is foglalkoznunk, honnan származik.   A legjobb kabusecha termő területek Uji, Mie, Yame, Kagoshima, de gyönyörű kézműves kabusechákat találunk akár Shizuokában is. 

 Mindenhol mást jelent ez a tea.  Ujiban (sőt Kyotóban) a kabusecha egy speciális, árnyékolt lágy sencha, ami még így is vastag, tömör, hogy azt ne mondjam kövér, de harmonikus ízű tea. A fő dolga az, hogy lágyabb legyen, mint a sencha.  Ezért a teát a kabuse álcahálókkal 10 napig különféle technikákkal, de főként direkt módon árnyékolják. A fő fajták a Goko és Samidori, amit egyébként gyokurohoz is használnak. A kész tea smaragdzöld, gazdag aminosavakban, de fanyar kiszögellései is vannak. Ez a tea egy pillanatig gyokuro leheletet visz a szánkba, aztán megjelenik az erő és az állhatatos, hosszú utóízzel kísért test. 

Mie kabusecha teái a régió csúcsteájának számítanak, ezért teljesen más karaktert eredményeznek.  Ott a kabusecha a gyokuróhoz hasonlító valami, amit 15-20 napig is árnyékolnak de általában csak egy hálóval, magasan és némi, kevés fanyarság még marad a teában.  Többet több árnyékolással sem lehetne belőle kiszedni és különben is a gyokuro termeléséhez még száz más dolog kell, eltérő táptalaj, eltérő egész éves gondozás stb)  így jön létre ez a majdnem gyokuro sencha. 

Yaméban a fő termék a gyokuro és a matcha, még a senchák is gyokurósan gazdagok és édesek, tudja ezt mindenki, aki megkóstolta  a Hoshino teákat. Ott a kabusecha nem nagy szám, inkább átvezetés a két kategória között, ujjgyakorlat egy hálóval a sor fölé húzva. De mégis, a végeredményt tekintve inkább egy könnyed édes gyokuro-szerű valamivel van dolgunk.

Nyilvánvaló, hogy ezeket az egy néven nevezett, de mégis eltérő teákat érdemes a saját karakteréhez igazodva elkészíteni.

Az Uji, kyotói, vagy shizuokai kabusechát nyugodtan meg lehet fürdetni a 70 fok 1 perces szabáy szerint.  A Yaméból, vagy Kagoshimából származót érdemesebb 65 fokon rövid, de az egy percet közelítő felöntésekkel. Akinek az híg, húzza tovább, de ne emelje a hőmérsékletet. A Mie kabusechát 60 fok 2 perccel kezelhetjük, ahogy egyébként régebben a gyokurókat is készítették. 

Nem állhatom meg, hogy idevágjak egy palackos kabusecha reklámot, és közben azon tűnődöm, vajon melyik elkészítési módszert preferálta a gyártó?